A gyöngyök történelme
avagy miért is szeretjük
Az első találkozás
Tengerpartot nyaldosó hullámok, napsütés, enyhe szél és a parti homokban a hullámok által partra vetett kagyló.
Hasonló kép fogadhatta azt az embert, aki először talált gyöngyszemet egy kagylóban.
És talán innen indult hódító útjára a gyöngy, hogy aztán megannyi hölgy szívébe lopja be magát természetes szépségével, mélyről jövő rejtelmes fényével, hivalkodásmentes eleganciájával.
Írott források
Már Kr.e. 2200 körül említik, mint a legszebb és legkülönlegesebb ékszereket. Ekkoriban a főbb lelőhelyek India partjainál, a kínai tavakban és a Perzsa öbölben voltak.
A Perzsa öböl a 20. századig jelentős helyet töltött be a világ gyöngylelőhelyei között, és talán a perzsa hódítások is hozzájárultak ahhoz, hogy a görög – római világ is megismerje, megszeresse a gyöngyöket.
Gondoljunk csak a szépség görög istennőjének, Aphroditenek a születésére, aki egy kagylóból lép ki, tehát szépsége a gyöngyszemekéhez fogható, vagy a római Pompeiusra, aki gyöngyökből kirakott saját képmását hordoztatta körbe diadalmenet alkalmával.
Királyi ékszerek
Ritkaságuknak köszönhetően gazdag nemesi családok, királyok ruhatárát díszíti, és csakugyan: számos királyi, nemesi portrén szerepelnek gyöngyékszerek.
Ha magyar vonatkozást keresünk szintén nem kell mélyre ásnunk, elegendő csak Szent Koronánkra gondolnunk, amelynek abroncsa gyöngyszemekkel van kirakva.
Az egyik leghíresebb a La Peregrina
amelynek bő fél évezredes visszavezethető múltjában koronázási ékszerként, menekülő király zálogba adott utolsó vagyontárgyaként is szerepel, hogy aztán szerelmi ajándékként a 20. század egyik leghíresebb színész dívájának nyakát ékesítse.
Az 1900-as évek elején
A gyöngyök ára az arany árának 4-szerese volt. Joggal mondhatjuk, hogy akkoriban az aranyásáson kívül a gyöngyhalászás volt még olyan lehetőség, amellyel valamelyest könnyen, gyorsan meg lehetett gazdagodni.
Tenyésztett gyöngyök születése
1916-ban egy ausztrál és japán tagokból álló kutatócsoport olyan technológiát szabadalmaztatott, amellyel gömbölyű gyöngyszemeket lehet előállítani.
Ezzel kezdetét vette a tenyésztett gyöngyök kora, és napjainkban már a világ piacain elérhető gyöngyök túlnyomó többsége (95% felett) már tenyésztett.
Mikimoto Kokichi nevéhez fűződik a tenyésztési eljárás, illetve az első olyan vállalkozás, ahol kagylótelepeken, “gyöngyfarmokon” születtek gyöngyszemek.
A korunkban elérhető gyöngyök is ennek a technológiának köszönhetőek Japán, Kína, Fülöp-szigetek, Polinézia gyöngytermelő telepeiről.